11.Fejezet

                      Sziasztok! Itt a 11.fejezet. A késést nagyon sajnálom! De remélem tetszik majd ez a rész! Sajnos nem érkezett sok komi :( remélem most kapok párat hogy tudjam jó e a blog vagy sem! Na mind1 puszy, jó olvasást!     

   
                              11.fejezet-Valóra vált álom

Amikor megpillantottam az ajtóban álló személyt szószerint lefagytam. Csak álltam ott mint egy fa darab.Zayn oda jött megnézni ki az.Hasonló képpen reagált. Rá nézett majd rám.Megint rá és újra rám.-Ez meg hogy a...-nyögte ki Zayn. -Helló! Bejöhetek?-Kérdezte félénken.
 -Persze, gyere!
A fiúk oda gyűltek hogy megtudják mi van.
 -Beszélnetek kell!-veregette meg a vállam.
 -Ő igen.Gyere fel!-mutattam az irányt a szobámhoz.
 -Remélem nem okoztam nagy gondot azzal hogy ide jöttem, de muszáj volt!-szabadkozott.
 -Nem-nem igazán, örülök hogy itt vagy! De mégis hogyan? Én úgy tudtam te..
 -Meghalltam? Nem.És jó tudni hogy te sem!
 -Ezt meg hogy érted?-értetlenkedtem.
Elmesélte az egész sztorit.A végére pedig mind ketten pityeregtünk.Most hogy tudom mi történt, beakartam mutatni őt a többieknek.Lementünk a nappaliba ahol mindenki feszülten várt ránk.Egyenként bemutatkozott mindenkinek. Utoljára a két legfontosabbat hagytam.
 -Emma, ők itt Niall és Zurie. A testvéreid.
 -Mi, komolyan?! Hát akkor lesz mit bepótolni.-mondta kedvesen.

Már sötétedett. Kimentem a hátsó kertbe.Az ég be volt borulva de nem érdekelt.Azon rágódtam hol lehet Harry.
És ekkor Zurie ki szólt hogy megérkezett.Én fogtam magam és berohantam.Annyira hirtelen pattantam föl hogy ki bicsaklott a bokám így elég nehézkesen és lassan értem az ajtóhoz.Ekkor már Emma szólt neki:-Várj kérlek!
De mivel Hazz nem tudta hogy ő nem én vagyok nem is különösen foglalkozott vele, csak fel ment a szobájába. Csalódottan bicegtem be a nappaliba ahol a többiek voltak.
 -Sajnálom!-suttogta Emma.Csak legyintettem egyet hiszen nem az ő hibája.Csak fel mentem rakni egy kis hidegvizes pakolást tenni a bokámra.Előbb bementem a szobámba a törölközőért ami a Harry szobájával szemben van.Tehát akarva- akaratlanul is hallottam hogy valakivel igen csak feldúltan beszélget. -Nem ő nem csalt meg!Nem érdekel a véleménye!-ekkor letette a telefont.Én pedig be csuktam az ajtóm.Jól esett hogy megvédett.Lehet hogy tényleg hitt nekem?De akkor miért nem beszél velem? Ezen agyaltam amikor beléptem a fürdő szobába ahol váratlanul megpillantottam őt.A mosdó kagylónak támaszkodva és nagyon zaklatott volt. -Boccs, zavarlak?-kopogtam az ajtón. -Nem, én úgy is megyek!-fordult meg és elment.Úgy éreztem itt az ideje hogy beszéljek vele.Hát utánna mentem.Pont becsuktam maga után a bejárati ajtót, én pedig utánna eredtem.Szerencsémre esett az eső.Miért is ne.. -Harry!-kiáltottam utánna.
 -Mi az?-megfordult és közelebb jött. 
 -Ez igy nem mehet tovább.Beszéljük meg.
 -Jó beszéljük meg. Elena, nem haragszom rád! De tartsunk egy kis szünetet!Jobb lesz így!-és fa képnél hagyott.Ott álltam egyedül, vizesen.Megsemmisülve. Pár percig ott álltam.Nem tudtam el hinni!Bementem az ajtón, és csurgott belőlem a víz. -Tessék egy törölköző.Mi történt?-jött oda Liam.  -Vége, érted! Még csak esélyt sem adott hogy meg magyarázhassam.
 -Mi? Szakított veled?-lepődött meg mindenki. 
Én pedig dühösen fel mentem a szobámba és be csaptam magam mögött az ajtót.Mérges voltam! Még csak meg sem hallgatott.Ezek után csak be vettem egy nyugtatót és el aludtam.Másnap reggel arra keltem fel hogy Niall a mutató ujjával bökdösi az arcomat.
 -Mi van? Ezt ne csináld! Idegesít!
 -Gyere le!Liam és Emma kupaktanácsot hívtak össze.-Húzott lefelé a kezemnél fogva.-Skacok mi van?! Még pizsiben vagyok, és fogat sem mostam.-dünnyögtem.
 -Mi a gáz, miért van k.tanács?-érkezett meg Harry mögöttem.
 -Nem értem miért olyan nagy dolog ez a kupak tanács vagymi..?-erre mindenki rám nézett, ezt annak vettem hogy kényes ügy ezért csak leültem a kanapéra.
 -Oké!Akkor kezdjük!-dörzsölte meg a kezét Liam.
 -Miért vagyunk itt?-kérdezte Harry.
 -Miattad!-ekkor kopogás zavarta meg őt.-Óh Justin, hát megérkeztél.
 -Hát ez remek!Miért nem hívjátok ide az összes újság írót is hogy még nagyobb hülyét csináljanak belőlem!-flegmázott. Ez rohadtul rosszul esett.  -Higgy amit akarsz Mr.Tökéletes! Lehet hogy tényleg igazad volt és haggyuk az egészet a francba! Basszus!-kiabáltam rá, majd fel rohantam a szobámba. Eltelt egy kis idő amikor kopogást hallottam.
 -Bejöhetek...-kérlelt Harry.
 -Gyere.-leült mellém az ablak párkányba.Csend honolt a szobában amit ő tört meg.- Nem is tudom mit mondjak..-sóhajtott.
 -Azt hogy miért nem bíztál meg bennem...!
 -Sajnálom!El mondtam mindenk, és találkoztam vele is.-mesélte.-Hihetetlen!
 -Igen.. az!
 -De mégis mi történt hogy-hogy ő itt!
 -Am, kiderült hogy a szüleink válásakor ketté választottak minket. Apám lepasszolta őt a nagyinak és azt mondték nekünk hogy a másikónk meghalt. Anya is azt hiszi hogy ő meg halott.
 -Ez borzalmas!Elena én..
 -Ne! Nem kell mondanod semmit!Megértettem!
 -Tényleg? Az jó! De mit is pontosan? -fordult felém.
 -Hogy te végleg véget akarsz vetni ennek.. ami köztünk volt!-hajtottam le a fejem.
 -Te meg miről csacsogsz itt?
 -Emlékszel?! Tegnap este, fa képnél hagytál az esőben!
 -Én, én nem is tudom mit mondhatnék...
 -Csak hogy miért?!
 -Talán azt hiszem, nem tudom?! Össze zavarodtam érted?*hatás szünet* -Annyira szép volt ez az egész.Azt hittem hogy amikor eltűntem a felszínről te..
 -Elfelejtelek és tovább lépek?-álltam mögé.
 -Ezt meg honnan tudod?-ráncolta a szemöldökét.
 -A kórházban Niall zsebe fel hívott. Innen tudom mit éreztél... de nem tudom most pontosan mit érzel, irántam!
 -Tudni akarod mit? -bólintottam egy aprót.
Édesen megfogta a kezem és megcsókolt.- Teljesen és feltétel nélkül beléd estem!-mosolyodott el. Amikor ezt ki mondta nagy boldogság töltött el. Perceken át csak öleltem és nem is engedtem el.Amint elváltunk egymástól, csak adott egy apró csókot a homlokomra és elment. Én pedig végre lezuhanyoztam és felöltöztem.Amikor lementem reggelizni a ársaság többsége a nappaliban volt.És egy pillanat alatt magamon éreztem vala mennyiük tekintetét. Nem igazán foglalkoztam vele. Túl boldog voltam.
 -Minden oké?-kérdezte Louis.
 -Persze, mi lenne?! -vontam meg a vállam és leültem az ebédlő asztalhoz. Nagyban ettem a reggelimet, amikor egy kedves hang szólalt meg mögöttem. -Csatlakozhatunk?-kérdezte Emma, Justin oldalán.
 -Prsze, gyertek csak.-mondtam két falat közt.
 -Nagyon pipa volt Harry?
 -Á, de hogy! Megdumáltuk!-ez után betoppant az említet személy és nyomott egy puszit az arcomra. Majd leült mellénk, felém fordult és így szólt:- Hogy te mennyire hasonlít Emmára!
 -Hát, végül is ikrek vagyunk.-mosolyogtam össze az előbb említett személlyel.E közben Zayn oda hozta a telefont mert engem kerestek. -Igen, itt Elena Navel! Hogy mi? Komolyan?! Ez remek. persze! Rendben, köszönöm várom!
 -Na mi az? -jött mögém Hazza.
 -Felkértek hogy énekeljek vendég fellépő ként az x-faktorba!-mondtam izgatottan, és szószerint  karjaiba ugrottam, ő pedig megforgatott.A két fiatal fel ment filmet nézni én meg beszámoltam Eleanornak.

                                *Valamnnyivel később*
 -Hahó, bejöhetek?-kopogtatott az ajtón Emm.
 -Persze gyere, csak válogatok melyik dalt énekeljem el majd...
 -Öhm izé.. Figyelj n arra gondoltam hogy ugye most kezd beindulni a karriered, és szükséged lenne egy menedzser és arra gondoltam talán én lehetnék az!-mondta szerényen.
 -Komolyan, csúcs! Értesz hozzá?-bólintott-Akkor oké!Jól hangzik!
 -Tényleg, én már mindent kigondoltam!
 -Oké, oké!Nyugi!-öleltük meg egymást amikor berontott az ajtón Zurie. -Lányok itt van apa.
Gyorsan meg fogtam hugi kezét és lementünk mind hárman a nappaliba ahol valóban ott várt minket. -Szia Elena, és...
 -Mi az "apa"? Nem ismersz meg?-kédezte Emma.
 -Te hogy kerülsz ide?-csodálkozott
  -Meglátoatom a halott hugomat, szerinted?
 -Anyátok tudja hogy ti...?
 -Mégnem de hidd el hamar meg fogja tudni, ne aggódj e-miatt!-álltam kicsit Emma elé és össze fontam a kezeim. -Jól van, én egyéb ként is .. Zu-zurie-ért jöttem!-habogott. Gyorsan elköszöntünk tőle /hugitól/ aztán villám sebességgel tűntek el. Elég bizar volt! Miután véget ért  az a roppant különös beszélgetés eszembe jutott hogy tényleg beszélnem kellene anyával is.Megis beszéltem Harryvel és a többiekkel hogy áthívnám őt vacsira.Tehát kezembe vettem a dolgokat és felhívtam. -Szia anya! -köszöntem lelkesen, majd folytattam.-Tudom hogy sok a dolgod de nem tudnál átjönni valamelyik nap vacsira?
 -De! Persze kincsem! És megtudhatom miért?
 -Ja hát jönnek Harry szülei is gondoltam elhívlak, úgy sem isemred még őket!
 -Jól van!És melyik estére gondoltál?
 -Hát, holnap?-érdeklődtem.
 -Ő rendben!Ott leszek!
 -Oké szia!-tettem le a telefont.-Ez könnyen ment, most te jössz Styles!-jelentettem ki boldogan.Mi után Harry is elintézte ki tártak a kezeimet jelezve hogy öleljen meg. Amikor teljesítette felemelt én peddig át fontam a derekát a lábaimmal. -Hű, de nagy itt a boldogság!-jött be fűlig érő vigyorral Danielle.-Liam?
Mi mutattunk a konyha felé ő pedig oda viharzott. Mikor letett a földre Hazz, rájöttünk hogy nincs semmi programunk a mai estére össze hívtuk a bandát hogy neki vágjunk az éjszakának. Rajtam egy rövid kék egybe ruha volt egy magas sarkúval és hozzá illő táskával. Hosszú barba hajam kiengedte, csak lazán.Amikor Harry kopogott a szobám ajtaján amivel azt jelezte hogy kész, és rám vár.Csak oda kiabáltam egy "Azonnal!"-t. -Na milyen?-kérdeztem tőle egy széles mosoly kíséretében.Harry lemeredve állt előttem.Smaragd zöld szemeivel lentről-fel aztán fordítva méregetett.
 -Wow! Eszméletlenül szexi vagy!-húzott közelebb magához.-Muszáj elmenni nekünk is..-kacsintott.
 -Igen!-nevettem.Majd megfogtam a kezét és el indultunk le felé a többiekhez ahol már mindenki készen létben volt. Immár Justin és Emma is. Gyalog vágtunk neki az útnak. Rég nem nevettem ennyit mint a mai estén.Betértünk egy jó kis klubba ahol menő számokat és ütős piát adtak.Ha jövünk bulizni mindig ide jövünk.Ki vételesen úgy döntöttünk Harryvel hogy nem iszunk.Nem lenne jó ha holnap másnaposan fogadnánk anyáékat. Hazza felkérte Eleanort és Emmát táncolni, és ahogy láttam a mozgását, a mosolyát, és a testét amit az ing nem teljesen takart, egyre jobban vágyakoztam rá.Kicsit később eljött az én számom.
Avicii-Wake Me Up .Egyszerűen valami arra késztetett hogy álljak fel és táncoljak.Így is tettem.Ahogy táncoltam nem néztem ugyan de éreztem magamon Harry tekintetét. Ez után két erős kezet éreztem a derekamon. Egyszer csak megfordított és Hazzával kerültem szembe, aki azonnal ajkait az enyémre tapasztotta. Csókcsatánkban éreztem a szenvedélyt és a vágyakozást.Miután nagy nehezen elváltunk egymástól oda hajoltam a füléhez és ezt mondtam neki: -Nem szeretnéd ezt inkább otthon folytatni?
Ő erre csak elmosolyodott és láthatóvá tette aranyos gödröcskéit az arcán.Oda szólt Louiséknak hogy lelépünk majd kézen fogva elindultunk kifelé.A bejáratnál bele ütköztünk pár paparazziba.Kattogtak a gépeik. Csak sétáltunk a taxi fele és mosolyogva bele intettünk a kamerába.Megsem vártuk hogy be jussunk a házba. Alig tudta Hazz kinyitni az ajtót mivel közben édes csókokkal bombázott.Amint be jutottunk felkapott és próbáltunk fel menni a lépcsőn.Érdekes látványt nyújthattunk. Fent le tett. Neki nyomott a falnak és egy pillanatra elváltunk egymástól. Homlokunk össze ért és Harry csak pajkosan mosolygott. Majd ölbe vett, be vitt a szobájába ahol az ágyon letett. És hát hogy is mondjam, meg történt a csoda.Csak annyit mondok hogy azt a ruhát sem kell fel vennem többször. Ami kettőnk közt volt azon az éjjel.. azt szavakkal nem lehet el mondani.  Ez után mélyen el aludtam.Majd csak arra keltem fel hogy Harry mocorog és egy apró puszit lehel az arcomra. Nyöszörögve ugyan de felkeltem. Mikor kinyitottam a szemem hirtelen újra becsukódott. És pillanatnyi vakság után amit a napfény okozott, újra megpróbáltam de ezúttal sikerrel jártam. Hunyorogva rá néztem Harryre.
 -Jó reggelt szépségem!-mosolygott rám.
 Jó reggelt!-dobtam vissza egy mosolyt és az ágyon elé térdeltem és adtam neki egy puszit.
 -Tessék béby! Vedd csak fel, ez asszem tönkre ment.-adta oda a tegnapi ingét, és mutatta a kék ruhám cafatait. És ekkor hatalmas nevetésben törtünk ki. -Nem vagy éhes?
 -De, majd éhen halok!-nyújtotta a kezét és bólintott.-Gyere!
Átkarolt és leindultunk a konyhába. Kicsit hideg volt a kő ezért egyik lábamról a másikra lépkedtem.Amikor ezt ő is észre vette a derekamnál fogva fel ültetett a pultra.
Akárhányszor össze akadt tekintetünk ő pajkosan mosolyog és én is vissza rá. -Mit kérsz reggelire?-állt elém és közelebb húzott magához a pulton. -Bármi jöhet csak sok legyen!
 -Jaj, a kis gerle pár. Na milyen volt az éjszaka?!-jött be Louis, Eleanor oldalán aki kacagott.Amikor ezt ki mondta én belemosolyogtam csókunkba.Homlokomat, Harryére tettem. Kicsit zavarban voltam.Hiszen Harry egy boxerben volt, én pedig az ő tegnapi gomb hiányos ingében.Ami mellesleg kicsit bő volt rám.Gyorsan le ugrottam a pultról adtam egy apró puszit férfias vállára és csatlakoztam Eleanorhoz a nappaliba.Le ültem mellé. -Mizu?-kérdeztem széles mosollyal. -Semmi különös, de ahogy látom neked  van mit mesélned!-bökött meg, és épp mondani akartam amikor szóltak a fiúk hogy kész a reggeli. -Na ne már!Hová mész.. Ez nem és mondd már el!-kérlelt de én csak gonoszan nevettem.Leültem Harry mellé és meg reggeliztünk.Mi után elpakoltunk a kanapén henyéltünk. -Szóval mit főzünk a szülőknek?
 -Úr isten nem is szóltam Emmának!-kaptam a fejemhez és rohantam a szobámba.(ugyan is ott volt) -Bocsi hogy berontottam de valami fontosat kell mondanom! -szabadkoztam. -Mi?Nyugi!Mondd már!
 -Áthívtam anyát vacsira, ma estére!
 -Mi csoda? Komolyan... Úram isten!- mondta izgatottan. Aztán közöltem vele minden részletet. Nagyon izgult de parázott is. Nagyon édes volt. Majd lementünk és együtt filóztunk. -Palacsinta?-kérdezte Emma, mi pedig ráztuk a fejünket. -Makaóni?
 -Valaki makarónit mondott?-jött ki kómásan Niall.
 -Igen, este jönnek anyáék...
 -Akkor csinálj Lassagne-t.Azt mindenki szereti.
 -Ez nem is rossz ötlet Niall!Kössz! Sziasztok.-mondta majd fogta a kezem és húzott maga után.Beültünk a kocsiba. -Hová megyünk?-kérdeztem mosolyogva.
 -Vásárolni!-válaszolta Hazza vezetés közben. A bevásárló központban fogtunk egy bevásárló kocsit,beleültem és pakoltam magam mellé a hiányzó hozzávalókat. A bevásárlás után hazafelé vettük az irányt.A ház üres volt. Hogy a többiek hol voltak? Az nagyon jó kérdés.Nem különösen izgatott a dolog.Viszont az annál inkább hogy időben elkészüljünk.Harry kapcsolt be zenét és iszonyat sokat szórakoztunk.
                                 *Valamennyivel később*
Bevoltam zsongva. A kezeim remegtek. Mégvolt egy kicsi időnk. Felkaptam egy farmert egy hosszú ujjú csíkos felsőt.














Harry is nagyon izgult, talán egy kicsit jobban mint én.
 -Harry, jól vagy?
 -Mi-mi? Persze!Csak egy kicsit izgulok.
 -Azt látom! De miért? -ültem le az ölébe.
 -Mert tudom ismered anyát, de nem annyira és a mostoha apámat sem, és... -sóhajtott. Csak küldtem neki egy biztató mosolyt. És hallottuk hogy előttünk egy kocsi megáll. És, Csengettek!

                                                                         *Bells xx