8.Fejezet

                                       Sziasztok kedves olvasók!
Ez a rész nagyon érzelmekkel teli lesz és igen a folytatása is!Remélem tetszik majd nektek! Az a helyzet hogy újból csupán 1 felíratkozó és max. 3 komi után kövezkezik az új rész!Én már várom ...(építő kritikákat is szivesen várok)
Jó olvasást!       

                                                8.Fejezet-Hová Tűntél?

Mindenki patttanásig feszült volt.Amikor beléptek az említett emberek mindenki feléjük fordult míg ők higgadtan leültek és így szóltak.
 -Nos azért hívtunk ide titeket mert valami nagyon fontosat szeretnénk mondani...Tehát Louis és én...Vagy is megkérte a kezem!-Habogott Eleanor.
 -Hogy mi?? Gratulálunk!-Öleltem meg őket.
 -Erre inni kell!-Szólalt meg Zayn.
És még abban az órában bontottunk egy pezsgőt és koccintottunk egyet.De az ünneplés nem tartott sokáig mert lekellett feküdnünk pihenni is.Ám megbeszéltük hogy ha haza mentünk azon nyomban csapunk egy kisebb-nagyobb bulit.Ahogy említettem leis feküdtünk aludni.Más nap reggel a fiúk elmentek a helyi rádióhoz ahol interjút adtak és énekelgettek is egy keveset.Mi a lányok addig összepakoltuk a bőröndöket és lazítottunk egy kicsit.Amint vissza értek leadtuk a kulcsokat és a reptér felé vettük az irányt ahol a magángép várt minket.Az úton énekelgettünk, beszélgettünk és egyéb dolgokat csináltunk.Nem sokkal később leszállt a gép és haza mentünk.Vagy is a fiúk házába.Onnan pedig egyedül haza mentem mert a a többiek mint ígérték este nagy bulit csapunk.Ott hon anya várt kitárt karokkal és váratlanul annyira megölelt hogy alig kaptam levegőt.
 -Csak hogy itthon vagy kincsem!Hiányoztál!
 -Te is nekem anyu.. De sajnos ma este sem leszek itthon mert Lou és El eljegyezték egymást Párizsban és ezt meg ünnepeljük ma.
 -Hát jól van.. De add át gratulációmat!
Ez rendes volt anyától.Azt hittem rosszul fogadja majd hogy ma sem leszek itthon.És mivel Danielle a lelkemre kötötte hogy hívjak vendégeket ezért be vonultam a szobámba és telefonálgattam.Íme a lista:

• Tori
• Mazzi Maz
• Barbi
• Gemma
• Justin...Stb.

Nem akartunk nagy felhajtást.Miután elintéztem a vendégeket jöhetett a felöltözés.Egy laza de még is csinos ruhát választottam.Nekem nagyon tetszik!Később vissza mentem a házba besegíteni a készületekbe.Már nem volt sok időnk max. fél óránk a vendégek érkezéséhez.Ami hamar eltelt. Minden készen állt Zayn volt a Dj Liam és Lou pedig a tánc parkett ördöge.De az a legszebb az egészben hogy még el sem kezdődött a buli de ők már ropták a táncot.Nagy party arcok az egyszer biztos. Míg én rajtuk szórakoztam addig meg érkezett mindenki. Előbb volt a nagy bejelentés, aztán  koccintás( mégegyszer) és ez után a tánc. Egy szép lassú dallal kezdtünk amire Harry felkért táncolni.Nagyon élveztem és ahogy láttam körülettem mindenki más is.Egész este mindenki táncolt és jól érezte magát.Nagy nevetések vagy éppen esések. Niall és Tori kicsit többet ittak a kelleténél ahogy szinte mindenki más.Még én is.Aligha volt valaki magánál. Félre ne értsetek nem drogoztunk meg semmi ilyesmi, csupán sokat ittunk. Természetesen csináltunk pár nagyon furcsa képet is hogy megörökítsük ezt a bulit.Nagyon sokáig ment a bugi. Annyira nem voltam magamnál hogy mire észhez kaptam már délelőtt lett és a kádban keltem.A fejem majd szét robbant. Be mentem a Niall szobájába de ő is aludt a paplan alatt Torival.Jó, akkor le mentem a föld szintre ahol irtózatos kupi várt.Liam pedig a kanapé helyén feküdt.Apropó .. Hoá lett a kanapé?! Kintről a kertből zajt hallottam hát kimentem ahol megtaláltam a kanapét.A medencében lebegett Rajta egy csirke jelmezes fazon.Aki Zayn volt.Körbe jártam a házat de sehol nem találtam Harryt.És ami a legjobb ebben az egész hülye sztoriben hogy nem emlékszem semmire!Semmire! Fogalmam sincs mi történt előző éjjel.Megbántottam volna és elment? Vagy esetleg valami mást tettem? Hol van? Csak úgy keringtek a fejemben a kérdések de válaszokra nem találtak. Ezért nem tudtam tovább várni hogy felkeljenek a többiek. Megfogtam egy lábast meg egy fa kanalat és csörömpöltem.Egészen addig míg mindenki meg nem jlent előttem. -Mi van???
 -Baj történt?-kérdezte Eleanor.
 -Mi  a fészkes fene folyik itt?Valaki még aludna!
 -Ha itt van minenki akkor Harry hol van?
 -Igen, ez jó kérdés!Én is ezt szeretném tudni!
 -Hogy érted hogy "Ezt szeretnéd tudni"?Nem tudod hol van?-Kérdezte aggóda Louis. -Sajnos tényleg nem tudom, és nem is emlékszem semmire!Ekkor ránéztem a telefonomra ami a kezemben volt és megpróbáltam felhívni.  -Kicsöng... Ááá hangposta!-montam mérgesen.
 -Nyugodj meg biztos csak le ment a boltba vagy sétálni...-Nyugtatott Pezz.
 -És mi van ha nem?Mi van ha csináltam valamit az este amire nem emlékszem és..és..-csukott le a hangom.
 Egész délelőtt ott ültünk a padlón mivel kanapénk kint a medencében ázott és vártuk hogy bejöjjön azajtón, vagy csak felhívjon.De minden hiába.
 -Na jó.. Én nem bírom tovább.-állt fel Lou.
 -És még is hová mész?!-Nézett rá Liam.
 -Mit gondolsz hová.. A rendőrségre!
 -Várjunk egy kicsit, gondoljuk át higgadtan és értelmesen mielőtt cselekszünk!
 -Még is hogy maradhatnák higgadt amikor a legjobb barátom eltűnt!-emelte fel a hangját.
 -Veled megyek!-szóltam halkan.És azonnal elindultunk. Gyorsan oda száguldottunk és be mentünk, ahol azonnal fogadtak minket. -Miben segíthetek?-kérdezte kedvesen.
 -Egy eltűnést szeretnénk bejelenteni.
 -Értem, hogy hívják az illetőt?-
 -Harry-Harry Styles...-mondtam könnyeimmel küszködve.
 -Rendben és mikor vették észre hogy eltűnt?
 -Ma... Vagy is tegnap volt egy buli és este-hajnal körül tűnhetett el!-mondta Louis.Megadtuk gyorsan az adatainkat hogy tudjanak értesíteni minket ha van valami és haza mentünk.Otthon mindenki idegesen várakozott.Zayn és Liam elment körül nézni a környéken.Én és Niall haza mentünk(hozzám).Nem volt otthon senki.Most pont egy kis nyugira volt szükségem.De ha nyugi volt mindig azon agyaltam vajon mi történhetett.-Nyugi csajszi!Itt vagyok melletted és nem lesz semmi baj!Megtaláljuk!-nyugtatott.
 -És mi van ha ő pont azt akarja hogy ne találjuk meg?
 -Ő már ki nőtt a bújócskából!Vagy hogy érted?-nézett rám.
 -Hát ki tudja?!Lehet történt valami a bulin..Vagy..
 -Az ki zárt!Ne aggódj!-Ölelt meg a szőkeség.Az idő hihetetlenül lassan telt én meg a fejem fogtam.Majd mikor kaptam az üzit hogy vissza jöttek a fiúk vissza mentünk mi is a házba.-Sziasztok!Na van valami?-érdeklődtem.
 -Nem!Sajnos semmi!-Ültek le letörten.Nem tudtuk mit tehetünk még ezért csak ültünk és vártunk.A csendet egy telefon csöngés zavarta meg.Az enyém.Ismeretlen volt a szám, kicsit félve vettem fel a telefont:-Igen tessék!
 -Ele-Elena...-dadogott egy mélyhang.
 -Harry?!Harry te vagy az? Hol vagy?
 -Segíts!Elena!Szeretle...-Szakadt meg a vonal.
 -Harry-Harry!-Kezdtem el zokogni mire a többiek hirtelen felpattantak és körém gyűltek. -Harry volt az tényleg?-csillant meg a remény Louis szemében.
 -I-Igen ő volt... És azt mondta hogy "Segíts!".. Bajban van!-Szipogtam.-Most egy kicsit egyedül akarok maradni!
Irtóan fájdalmas volt a tudat hogy él és segítséget kért de nem tudom hol van..!Kint a gondolataimba elmerülve telt az idő... Már sötétedett de én még akkor is kiint ültem kertben. Ember léptekre lettem figyelmes aki Niall volt és karját nyújtotta felém.Én meg ragadtam és felállított.
 -Bekell neked mutatnom valakit!Aki segíthet!-mondta.
Amíg várakoztunk arra a bizonyos illetőre Niall nagyon ideges volt.És talán izgatott is egy kicsit.Fel s ál járkált a házban.Amikor halottuk a kocsi ajtó csattanását kinyílt nagyra a szeme és felszólalt egy "Megjöttek!"-et.Én bent várakoztam rájuk akárkik is legyenek.
 -Elena bemutatom neked apát és a hugomat!
 -Óó nagyon örven..-akadt el a szavam amikor megfordultam.Ugyan is apám állt előttem.
 -Kislányom!-jött közelebb.
 -Nem vagyok a kislányod Trent!-léptem egyet átrább.
 -Niall, Zurie magunkra hagynátok egy kicsit?!-vett egy nagy levegőt majd foltatta.-Nem tudom mit ártottam neked amiért ennyire utálsz, én csak segíteni próbálok!
 -Hhh..Tudod a barátaim azt mondták sosem tudok örülni valaminek vagy élvezni az életet, mert ha meglátok egy szép virágot azt mondom úgy is elhervad!Ha látok egy piros almát nem eszem meg mert arra gondolok úgy is mérgezett!Ha nézem a csillagokat akkor arra gondolok úgy is leesik!De igaz , gondolt csak azt hogy nem ártottál nekem!-csordlt végig arcomon egy könny csepp.
 -Sajnálom!Én tényleg segíteni akarok...-Nézett a földre.
 -Be jöhetek?-Dugta be a fejét Niall.
 -Gyere fiam.. Mi már végeztünk!
 -Mikor akartad elmondani?-fontam össze kezeimet.
 -Elakartam hamarosan!
 -És mióta tudod?
 -Nem rég...-néztem rá mérgesen.-Azóta amióta egyik este átmentem tudod, amikor szakítottatok Harryvel.Ne haragudj rám! A hugom vagy, és szeretlek!Nem akarlak elveszíteni!
 -És ő Zurie.. A hugom?-kérdeztem halkan.
 -Igen!-néztünk kifelé.-Már várta hogy láthasson téged!
 -Tényleg?-húztam fel a szemöldököm. 
 -Igen, és nagyon édes kis csaj!Majd meglátod!Zurie...
 -Jövök..-állt meg Niall előtt nagy szemeivel méregetve engem.
 -Szia Zurie!-Köszöntem mire ő megölelt váratlanul.
 -Már sokat hallottam rólad!-suttogta.Zurie-val míg össze ismerkedtem kicsit jobban addig Trent kikérdezte a fiúkat, úgy értem mindent mit szeret ilyesmik.Mivel ő nyomozó. Mivel már későre járt lekellett feküdnünk kicsit pihenni. Megengedtem Zurie-nak hogy aludhat nálam ha akar. 
Egész közel kerültünk egymáshoz.Olyannyira hogy ragaszkodott hogy csináljunk egy közös képet.Olyan békésen aludt mellettem.És ahogy rá néztem magamat láttam.Furcsa mert igazából még nem is ismerem. De az a legrosszabb az egészben hogy nem tudtam igazán élvezni a társaságát mert még mindig felzaklat ha arra gondolok hol lehet a szerelmem.Nagyon hiányzik és.. ! Nem is tudom.Reggel Zurie mint egy energia bomba úgy kelt. Ki mentünk köszönni a többieknek. -Reggelt!
 -Jó reggelt lányok!-Köszöntött minket friss kakaóval Niall.
 -Mi ez a jó kedv?-kérdeztem.
 -Mert jó hírem van gyerekek, Apa lehet betudja mérni Harry telefonját...
 -Hogy mi?!És én erről még csak most tudok?-Pattantam fel.
 -Igen, hát aludtál...És gondoltam rád fér a pihenés..
 -Nem-nem aludtam..Egy kicsit se!-halkultam el.
 -Elena szörnyen nézel ki!-szólalt meg Trent.
 -Húú te aztán végleg elnyered a legjobb apa címet...
 -Hagyátok már abba!Ne veszekedjetek!Kérlek!-nézett rám szomorúan Zurie.
 -Sajnálom!-Adtam egy csókot homlokára.
Mivel még kellett egy kis idő ahhoz hogy belehessen mérni a telefont én haza ugrottam Zurie-val.Bemutattam anyának. Szerintem kedveli őt. Nem volt időm mindent elmagyarázni de annyit tud amennyit kell.Nem szóltam neki arról hogy az apám 13 év után felbukkant és hogy Niall és z a abálni való csajszi a tesóim.Elég dráma az is hogy a legfontosabb ember az életemben eltűnt.Alig léptem be a szobámba újból hívott az ismeretlen szám.-Háló...
 -Ne szaglássz!Úgy sem fogod többé látni!Ő már a miénk!-szólt bele egy vékonyka hangú lány.
 -Ne hallgass rá... Itt vagyok a MK-n...-hallatszódott a háttérből ami bizonyára Harold hangja lehetett.
 -Ha bármi baja esik én esküszöm....-és letették,amint letettem a telefont amit kinyomtak rám, Fogtam a táskámat és elindultam hugival együtt a házhoz.
 -Fel hívott ..Újból!-rontottam be.
 -Mi? Mit mondott?-kérdezte El.
 -Őőő.. Azt hogy ne merjek szaglászni és hogy-hogy úgy sem fogjuk viszont látni mert ő már az övéké...
 -Tehát többen vannak?Nem hallottál háttér zajt?-kérdezte T.
 -De, azt hisze,m ketten vannak. Két lány!-Azt nem mertem elmondani amit Harry mondott a háttérből.Megakartam fejteni én magam, Már közel jártam de még is olyan messzi. 
 -A MK-n...
 -Mi?-nézett rám Zurie a szobában.
 -Harry azt mondta hogy ott van a MK-n...
 -Ez érdekes .. Mi lehet az a MK-n?
 -Ez az!Zurie egy zseni vagy!
 -Miért is?-nézett rám értetlenül.
 -Nem MK-n, hanem Mk!-csillant meg a remény szemeimben.
 -Már csak azt kell kitalálni mi az a Mk?-sóhajtottunk, csak gondolkodtam és gondolkodtam de nem jutottam semmire.Sajnos ez a nap is hamar elmúlt, a fellépést az interjút mindent lekellett mondaniuk a srácoknak.Zayn nem győzte magyarázkodással.A rajongóknak és a búlvár lapoknak is kezdett feltűnni hogy Hazza sehol.Egyre jobban aggódtak a fiúk.Trent próbálkozott de egy ideig semmi. Egész este fent voltunk.Niall bement lefektetni Zurie-t de végül ő is elszunyókált.Trent alig látott ki a szemén, és nem akartam szemét lenni. Hisz tegnap éjjel is fent volt végig. Vittem neki egy kis kávét.Amit meg is köszönt.De nem bocsájtok meg neki csupán elviselem.Mert segít.
 -Remélem rendes alak ez a Harry ha ennyire szenvedsz miatta.-Mondta kortyolgatva.
 -Nem miatta... Hanem érte!És igen, nála jobbat nem ismerek!-mondtam határozottan.-Tudod ő az első olyan férfi az életemben akire mindig számíthattam ha volt valami!
 -Oké!Vettem a célzást!
Az est első része többnyire csendesen és unalmasan telt el, de hajnal körül izgalmasodott.A készülék elkezdett pittyegni.
 -Trent!Pittyeg...Ez mit jelent? Most mi van?
 -Sikerült!Elena Sikerült bemérni a telefont!
 -Ezt elsem hiszem!-öleltem meg örömömben.
 -Mi történt!?
 -Sikerült bemérni a telefont!-pörgetett meg örömében Louis. Hirtelen olyan boldogság töltött el hogy még is csak van remény.Hihetetlen!Abban a helyzetben még az a kis hír is feltudott dobni.Trent-et és a többieket vissza küldtem aludjanak egy kicsit.Leültem a gép elé és csak néztem a monitort.Gyorsan magam elé kaptam egy tollat és egy cetlit.Felírtam a címet.Berohantam a szobába persze csendben nehogy felébresszem Zurie-t.Egy táskába pakoltam mindent amire csak szükségem lehet.Kötél, Kaja, Innivaló.Egyszóval mindent.Amikor léptem volna kifele az ajtón Zurie felkelt.
 -Hová mész?-dörsölte meg a szemét.

 -Nekem most elkell mennem! -Én is megyek!-erősködött.Végül bele egyeztem mert síetnem kellett.Irtam egy levelet Niall-nak és Eleanor-nak. Csendben beültünk a kocsimba és elindultunk.Zurie még nagyon fáradt volt ezért ő a hátsó űlésen vissza aludt. Én meg csak megállás nélkül vezettem.Egyenest a Deani erdő fele. Több órába telt az utazás. De meg érte. Az erdő szélén kikellett  szállnunk a kocsiból mert nem terepre tervezték az autómat.Az ez után következő utat gyalog kellett meg tennünk.Szerencsénkre nem messze az erdőben találtunk egy kis házat.Nem volt benne senki.Egy lélek sem járt arra, ezért mi bent meghúztuk magunkat. Még volt egy kis szabad időnk ezért Zurie kipakolt és leporolt, én pedig szedtem össze egy kis fát begyújtósnak.A telefonomról inkább nem is beszélek.Egyfolytában megállás nélkül rezgett a bal első zsebemben.A végén már kikapcsoltam mert csak idegesített. Nehéz volt ott hagynom Zurie-t egyedül abba a házba de muszáj volt még el mennem keresni a telefont.De előbb vissza mentem érte mert nem tudom mit tennék ha bármi baja esne.Tehát magammal vittem a felfedező kör utamra. Már elfáradtunk és kezdtük feladni a reményt, amikor felfedezni véltünk egy kis lepukkant kunyhót.Csendben oda settenkedtünk de nem találtunk ott senkit.Egy árva lelket sem!És az egész utat lehet feleslegesen tettük meg.Az agy vizem már forrt amit Zurie is észre vett.Vissza ballagtunk a házba és begyújtottam.Csináltunk egy kisebb vacsorát és ágyba bújtunk, másnap nagy út várt még ránk.Mint mondtam reggel nagy út várt ránk. Ami annyit takart hogy vissza mentünk  az autóhoz és elindultunk haza. Amikor megálltunk a ház előtt Zurie gyorsan beszaladt elintézni folyó ügyeit...Én csalódottan kiszálltam a kocsiból, ekkor megláttam Niall-t az ajtóba.Kicsordultak a könnyeim, oda szaladt hozzám és megölelt jó szorosan.Akkor éreztem először hogy ő nem a barátom hanem a bátyám! Nagyon rosszul éreztem magam... Hogy nem tettem meg mindent azért hogy megtaláljam őt.

Szörnyű érzés... Ezt nem kívánom senkinek! Nem sokkal később este egy újabb telefonhívás érkezett. Ám ezúttal a rendőrségtől.
 -Azt kell mondjam közel járunk, megtaláltuk Harry Styles tárcáját.-bíztatot mjd folytatta.-De nem arantált hogy még életben van!Természetesen megpróbálunk mindent de.. 
Egyszerűen nem akartam el hinni...
Csak pár percnyi hitegetés után fogtam fel!Lehet hogy elveszítettem őt!Életem értelmét...


                                           *Bells