20.Fejezet/ II.rész

Sziasztok! Egy újabb résszel érkeztem! Talán az elejét unalmasnak vélitek, de megéri elolvasni, mert a sztori összefügg! Remélem elnyeri tetszéseteket! És köszönöm a sok látogatót, bár nincs sok feliratkozóm, és nincs sok komim, de azt csinálom amit szeretek. És ezt szeretném megosztani veletek! 
Puszy- csók Bells!
 
20.Fejezet/II.rész- Az-az este

Miután betettük a lovakat vissza a karámokba, bementünk a kisházba, ahol leültünk vacsorázni. Nagyon jól elbeszélgettünk, meséltek arról hogy hogyan ismerték meg egymást, Harryről amikor kicsi volt, és pucéron gumicsizmával a lábán rohangált az udvaron, de még arról is beszéltünk mi hogyan szerettünk egymásba. Furcsa volt visszahallani a Harry szájából, de végül is aranyos volt mikor mesélte. 
 -Maradtok itt éjszakára?-kérdezte a nagyija.
 -Hát nem tudom, Elena?-nézett rám csillogó szemekkel. Tudtam, hogy maradni szeretne szóval miért ne.
 -Persze, felőlem. És hol fogunk aludni?-kérdeztem óvatosan.
 -Majd megmutatom! Jó móka lesz!-kacsintott egyet.
Vacsora után mentünk az istállóba. 
 -Itt fogunk aludni, a lovakkal?-kicsit furcsának tartottam, de reménykedtem benne hogy Harry tudja mit csinál.
 -Nem.-nevetett.-a lovakat betesszük a karámba mi pedig ott fogunk aludni fent!-mutogatta magyarázat képpen.
Felmentünk ismét a lépcsőn, és ahogy bentebb mentünk pár széna bála mögött volt egy ágy. Érdekesen néztem Harryre majd lehuppantam rá.
 -Régen amikor Gemmával itt aludtunk, akkor hoztuk ide fel!-nevetett, majd engem eldöntve lefeküdt.

Holnap után:
Reggel nagyon korán keltem fel, hogy valami kis reggelit csináljak Harrynek. Elő születésnapi meglepetés ként, de amit majd este kap, azt nem múlja felül.
Tegnap voltunk a srácokkal a hajón, és mindent elintéztünk, már csak díszíteni kell, amit ők megoldanak, én meg addig is a szerelmemmel lehetek.
 -Jó reggelt szívem!-ültem le tálcával a kezembe, az ébredező kedvesem mellé.
 -Jó reggelt baba! Ezt nekem hoztad?! De aranyos vagy, köszönöm!-adott egy puszit.
 -Boldog szülinapot.-mosolyogtam.
Miután befejezte a reggelit, felém fordult és egy óvatos mozdulattal már pólóm alatt volt a keze. Gyengéden oldalamat cirógatta, mire teljesen kirázott a hideg, és mindenhol liba bőrös lettem érintéseitől. Amint észlelte reakciómat nagyot kacagott.
 -Ez nem ér! Tudod milyen csiklandós vagyok!-mondtam durcásan.
 -Tudom!-hajolt felém. Pont ekkor kopogtak az ajtón, és le is szállt rólam.-Gyere!
 -Sokat érjél!-rontottak be a többiek, és ránk ugrottak az ágyba röhögve.

 -Jól van akkor elmentünk. Ne engedd Harryt a móló felé!-bízta rám Louis.
 -Oké, úgy lesz!-adtam nekik egy-egy puszit, majd elmentek.
 -Hát ők hová mentek?-jött le Harry miközben a pólóját vette fel.
 -Niall és Liam apuékhoz mentek, Zayn találkozik Perrie-vel, Lou meg Eleanort kísérte valahová.
 -Akkor miénk a ház?!-vigyorgott.
 -Mire gondolsz életem?-öleltem át.
 -Játszunk!-húzott maga után, majd a nappaliban az asztalt, és a kanapét arrébb tolta. Előkapta a Twistert, és leterítette. Belementem, elvégre az ő születés napja, és addig is vele lehetek.
Nagyon sokat nevettünk, főként akkor amikor egymásra estünk.
 -Béna!-röhögtem Harry alatt.
Utána váltottunk. Most táncoltunk. Hát igen, azon sem arattunk nagy sikert, de a lényeg hogy nagyon jól éreztük közben magunkat. 
 -Harry!-ültem le a földet.
 -Tessék szívem.-foglalt helyet mellettem.
 -Tudom nem nagy ajándék, de nekem is van, és neked is lesz mostmár. Ez mondhatni összeköt minket, de ne hidd hogy ez jegy gyűrű vagy valami, csak egy ajándék!-nyújtottam át neki az ajándékom, ami valóban egy gyűrű volt, és ez volt bele gravíroztatva: "Hord ezt egy életen át, mert nekem te vagy az élet! H&E"  
 -Istenem! De szeretlek! Köszönöm szerelmem!-ölelt meg szorosan, és puszilgatta a homlokom.
 -Akkor tetszik?-kérdeztem halkan.
 -Persze, imádom. De csak akkor hordom, ha te is!
 -Rendben!-ültem az ölébe. Óvatosan felhúztuk egymásra a gyűrűt, és szorosan megöleltük a másikat. 
 -Boldog születés napot szerelmem!
 -Most már az!-csókolt meg.-Segítenél nekem valamiben?-kérdezte halkan, amire csak bólogattam. -Írtam egy dalt, de valahogy nem akar össze állni.
 -Akkor hozd!-utasíottam. Míg ő megkereste, addig én helyet foglaltam a nappali sarkában lévő zongoránál, és játszani kezdtem rajta. A kedvenc művemet, a Für Elise-t. Igen tudok zongorázni is, még nagymamám tanított meg játszani rajta kis koromban. Úgy elmerültem miközben játszottam a hangszeren, hogy észre se vettem Harryt, aki mellettem állt.
 -Ez gyönyörű volt!-ült le mellém.-Na szóval ez a dal lenne az.-tettem le elém a kottát.
Úgy másfél órán át a dallal foglalkoztunk, ami egyébként fantasztikus lett. Ketten átirtuk, és alapvetően egymásról szól. Majd rendeltünk pizzát, amit úgy tíz perc múlva ki is szállítottak.
 -Hm...dupla sajtos!-nyitotta fel Harry. Leültünk a konyha pult mögé a földre, és ott ettük meg. Közben kicsit nosztalgiázunk az eddig együtt töltött időről. 
Addig beszélgettünk, hogy amikor ránéztem az órára, majd ki gubbadt a szemem.   
 -Te jó isten!-pattantam fel.
 -Mi a baj?-állt fel íjedten.
 -Gyorsan öltözz át, itt találkozunk tíz perc múlva!-azzal gyorsan felrohantam a szobámba, és előkaptam a már előkészített ruhám.  Gyors tempóban felvettem azt, egy magas sarkút, tettem fel egy kis sminket, és kiengedtem  a hajam, majd szaladtam is le, ahol Harry már várt.
 -De csinos itt valaki.-mért végig szolidan. 
 -Gyere sietünk!-húztam a kezénél fogva, de ő megállt.
 -Hová? Nem úgy volt, hogy itthon leszünk?
 -De igen, csak Emmának megígértem hogy ott leszünk egy dupla randin. Bocsánat, teljesen kiment a fejemből.
 -Jól van menjünk, de ezt még megbeszéljük!-zárta be az ajtót. 
Az úton nem sok mindent beszélgettünk. Biztosan megsértődött hogy beszerveztem neki valamit a születés napján. De tudom, ha meglátja a meglepit elszáll minden haragja.
 -Megérkeztünk!-állítottam le a motort.
 -Hajó? Na jó, mi folyik itt?-fordult felém durcásan.
 -Harry, kérlek ne csináld ezt! Jó lesz ígérem!
 -Ja, képzelem!-szállt ki a kocsiból.
Bár mérges volt rám, megfogta a kezem gyengéden ahogyan szokta, és a bejárathoz sétáltunk. Előre engedtem így ő lépett be elsőnek. A hajó belülről már fel volt díszítve, amit meg is csodált, de nem esett le neki hogy mind ez miatta van.
 -Jól ki van díszítve egy randi miatt, nem?!-fordult felém.
 -Boldog születés napot Harry!-ugrott elő mindenki, és mindenhol konfetti darabot szálltak a levegőben. 
 -Boldogat szívem!-öleltem át hátulról a nyakát.
 -Úr isten!Köszönöm srácok. Akkor hát induljon a buli!-kiabálta kissé sokkos állapotban. Majd szaladt üdvözölni a barátait, de előbb még vissza fordult hozzám.
 -Köszönöm baba!-csókolt meg, azzal elvegyült.
 -Ez isteni lett. Gratulálok fiúk!-öleltem meg Louisékat.
 -És a lányok merre lettek? Az előbb még itt voltak!-kérdeztem körül tekintve.
 -Nem tudom, mindjárt jönnek. Roxy leöntötte a ruháját vagy mi.-magyarázta Zayn. Végül nem kellett várni sokáig úgy félóra múlva vissza is értek.

Egész este szórakoztunk.Nem is nagyon ittunk, csak egy-két pohárral, az is csak koktél volt. Sok ember gyűlt össze, és mind Harryt ünnepelte.
 -Figyelem emberek!Szeretnék köszöntőt mondani, így a buli végére. Köszönöm mindenkinek aki eljött, és velem ünnepelte a mai estét. DE a legnagyobb köszönetet azoknak szeretném mondani akik ezt az egészet létre hozták. Liam, Zayn, Louis, Niall, Roxy, Eleanor, Emma, Perrie, és végül de nem utolsó sorban a szerelmem Elena! Szeretlek titeket, további jó bulizást!-jött vissza hozzánk.
 -Elena, vidd csak haza! Lesz nektek egy ajándékunk!-súgta a fülembe El.
 -Mi?-néztem rá értetlenül.  Tényleg nem értettem mi van, vagy hogy mire akar ezzel célozni.
 -Csak csináld! Azt mondtad kell egy este kettesbe, nem?
 -De! Köszönöm barátnőm!-öleltem meg. Majd oda sétáltam Harryhez, és megfogtam a kezét.
 -Menjünk?-hajolt a fülemhez.
 -Menjünk.-bólintottam. Elköszöntünk mindenkitől, és úgy tűnt véget ért a buli, mivel mindenki indult kifelé. Mi voltunk az elsők, így minket ért a meglepetés, ami csupán az volt hogy ezernyi kattanás, villogás fogadott minket.
A paparazzik alig akartak minket elengedni. Harry egyik kezével az enyémet szorította, a másikat pedig maga elé tette, hogy utat törjön magunknak.
És ahogy beültünk a kocsiba gyorsan elhajtottunk.

Otthon kiszálltunk az autóból, és a bejárati ajtóhoz sétáltunk. Miközben én a kulccsal babráltam, Harry már nem bírt magával. Hátulról teljesen össze simult testünk. A derekamon pihentette kezeit, és a nyakamat puszilgatta.
Amikor sikerült kinyitni az ajtót, majdnem beestünk rajta.
 -Te jó ég! Ez nem igaz!-léptünk beljebb. Minden felé lámpások, piros rózsák díszítették a padlót, és hangulatos zene szólt halkan.
 -Bevallom, ez nem az én művem. Ez a lányok érdeme!
 -Nagyon zsír!-állt meg. Míg én csodáltam a meglepinket, Harry a kanapénak dőlve figyelt engem. Oda sétáltam hozzá és megöleltem.
 -Szeretlek! Nagyon!-szorított meg, erősebben mint bármikor. Nem mondtam semmit, csak adtam egy puszit nyakára, majd kicsit elhúzódtam tőle, megfogtam mindkét kezét, és felvezettem őt a lépcsőn, egyenest a szobája ajtajáig.
Ő kinyitotta azt, és leült az ágyra. Én elhelyezkedtem az ölébe, és lassan lecsaptam ajkaira. Hosszasan ízlelték azok egymást, majd nyelve bejutásért esedezett, amit meg is adtam neki. Mélyen vette a levegőt, én pedig beletúrtam kócos göndör fürtjeibe. Egyik kezével egyre fentebb haladt a gerincem vonalában, a ruhám cipzárját keresgélve.Mikor már megtalálta, lehúzta azt.
Közben én fél kézzel gomboltam kifelé az ingét. Miután sikerrel jártam, lassan letoltam róla. Majd felállt velem együtt és segített megszabadítani ruhámtól. Kiléptem belőle, és felkusztam az ágyra. Ő is követett engem, és csókokkal, nedves puszikkal halmozott el mindenhol.
Mikor már megszabadultunk minden ruha darabunktól, elkezdődött az igazi romantika.

Testünk közben teljesen össze simult. Sóhajaink felváltva töltötték be a szobát.  Éreztem minden szív verését, minden dobbanását.  A két test egyként mozgott. Minden egyes mozdulata gyengéd, és bizsergető volt. Érintései nagyon jól estek, és hiányoztak is. 
Ez.. ez minden eddigi együtt létünket felül múlta. 
AZ egész tiszta mámor volt.
Szavakba nem is lehet önteni. Varázslatos volt!

Reggel meglepően jól esett felkelni.
Amint kinyitottam a szemem Harryt pillantotta meg , aki engem nézett mosolyogva, és a hajamat simogatta.
Nagy nehezen kikászálódtunk a meleg, puha ágyból, és lementünk a konyhába. Legnagyobb meglepetésünkre, már mindenki otthon volt, és az asztalnál ült.
Amikor megláttam Eleanort, oda siettem hozzá, ő meg csak elégedetten vigyorgott, és kitárta felém karjait.
 -Jaj, te! Köszönjük! Hallod még az ágyat is tele szórtátok rózsa szirommal?!
 -Simán! Gondoltam lesz egy kis akciózás!
 -Akciózás?!-nevettem.
 -Hát na, hogy mondjam másként. Miért nem volt?-nézett rám kíváncsian.
 -De igen. Mondjuk ezt nem nevezném "akciózásnak". Most sokkal másabb volt! Romantikusabb, és Harry is más volt!-merengtem el, a tegnapra gondolva.
 -Hogy-hogy más?
 -Csajok! Grillezünk este?-kérdezték a fiúk. MI csak beleegyezően bólintottunk.
Mind az öten elmentek megvenni a hozzávalókat, mi pedig maradhattunk takarítani.
Végül is elvoltunk. Később csatlakozott hozzánk Perrie is, szóval sokat hülyéskedtünk.
Szerencsésnek mondhatom magam, hogy ilyen emberek vesznek körül engem. Ám takarítás közben kicsit megszédültem.
Egy pillanatra csak csillagokat láttam, és lekellet ülnöm. Eleanorék először nagyon megijedtek, de megnyugtattam őket, hogy az égvilágon semmi bajom. Hazudtam. Valóban nem nagy dolog, de nagyon émelyegtem. Nem tudom miért. Biztos elrontottam a gyomrom, vagy talán valami vírus.
Minden estere nem nagyon volt időm ezen agyalni.  Majd haza jöttek a fiúk.

Míg Liam, és Zayn a hátsó kertben állították fel a grill sütőt, mi Louissal a napozó székből élveztük a melengető nap sugarait, és néztük mit csinálnak a többiek.
 -Szerintem Zayn, egy kicsit jobbra.-mutogatta Lou.
 -Ha még egyszer dirigálsz komolyan leütlek!-nézett rá szúrós szemmel, én meg csak nevettem rajtuk.
Nem sokkal utána zene szólalt meg, és Harry lépett ki a verandára félmeztelen.
Beletúrt a hajába, majd csábosan villantott felém egy mosolyt. Kicsit elpirultam, és hogy ezt ne lássák egy magazin mögé rejtőztem.

 Kezdett vörösleni az ég, ami azt jelentette hogy a nap megy lefelé. Liam el is kezdte sütni a húst, addig én Niall-el fotózkodtam. 
Mostanában kevés időt töltöttünk együtt, szóval megbeszéltük hogy holnap elmegyünk vidámparkozni. 
 -Niall, megjött a hülye újságod!- dobta oda Zayn, az ölébe.
 -Kössz! Nézzenek oda az én hugicám a címlapon!
 -Mi van?- hajoltam a válla felé.-Olvasd fel, mert nem látom!
 -"A bájos Elena, és göndör fürtjeiről híres Harry Styles jegyben járnak!
Harry tegnap ünnepelte 20.-dik életévét, amit egy hajón tartottak. A buli végén Harry, a gyönyörű barátnőjével Elena Navellel kézen fogva távozott. A fotósok azonban lekapták a gyűrűt az ujjukon, ami azt jelenti ujjabb szintre emelték kapcsoltatokat. De itt a nagy kérdés. Mikor lesz az esküvő?"- olvasta Niall, majd nagyot nevetett.
 -Most akkor mi van?-rázta a fejét Louis.
 -Az, hogy volt nekem egy gyűrűm, és csináltattam Harrynek is egy olyat ajándékba. De lehet kár volt...
 -De hogy volt kár! Én nagyon örültem neki. Majd szólok Paulnak hogy intézze el.-szólt közbe Harry nyugtató képpen. 
 -Ja, mi tudjuk mi a helyzet, velük meg ne foglalkozz!-bíztatott Liam.-Jaj, meg ég a hús!
 -Kicsim, én szeretlek, és szard le a többit, jó?-nyúlt két ujjal az állam alá, így tekintetemet is felemelte.

Miután kész lett a grillezett étel, leültünk lakomázni.
Mikor pedig mindenki jól lakott, gitároztunk, énekelgettünk. Jókat beszélgettünk, még a szomszédság is jól mulatott a kerítés másik oldalán.
Sajnos én nem igazán tudtam élvezni, mert megint rám jött a rosszul lét.
Annyira hányingerem lett, hogy szaladtam is a mosdóba.
Alig hogy beértem, és becsaptam magam mögött az ajtót, El jött utánam. 
Azonnal kijött belőlem minden. El hátra fogta a hajam, és a hátamat simogatta.
 -Lányok, Elena! Minden oké?-kopogtatott az ajtót pár perccel később.
 -Harry most ne gyere be!
 -Eleanor engedj be!Kérlek!- El rám nézett várva a reakciómat. Bólintottam egy aprót, leültem a fal mentén, megtöröltem a számat, majd beengedte.
 -Jól vagy?-guggolt le mellém. 
 -Hozok egy kis vizet!-jelentette ki El, majd kiment.
Harry bevizezett egy törülközőt, és azzal törölgette az arcom.
 -Jól vagyok. Ez csak egy kis gyomor rontás.
 -Nem baj. Jót tesz!-mosolygott.
Este akárhányszor rosszul lettem, ő ott volt mellettem, és vigyázott rám. Nem akartam hogy így lásson, viszont ő akkor sem tágított mellőlem.

Sajnos másnap is elég rosszul éreztem magam, ezért Niall otthon maradt velem. Hiába mondtam neki, hogy menjen nyugodtan, egy tapottat se tett. Azt szajkózta hogy megígérte ma együtt leszünk.
Viszont ez a nap sem volt valami fényes. Egész idő alatt hangulat ingadozásaim voltak. Hol nevetni akartam, hol a sírás jött rám. Vagy dühös voltam, vagy szomorú. Kezdtem a saját magam agyára menni.
Szegény Niall el sem tudta képzelni, mi bajom lehet. És őszintén, én sem tudtam.
Délután Eleanor állított be, és láthatóan nem volt valami rendben vele.
 -Elena! Beszélnünk kell!-szólt határozottan, megragadta a kezem, és a szobámba irányított. Bent leültem az ágyra, és kíváncsian figyeltem őt. Amint becsukta az ajtót, felém fordult ls elmosolyodott. 
 -Tudom én mi a bajod!-jött közelebb.
 -Na mi?!-nevettem.
 -Terhes vagy!-mondta ki teljesen komolyan. Ezt viszont kevésbé tartottam nevetségesnek.
 -Most csak viccelsz, ugye?
 -Nem! Gondolj csak bele! Émelyegsz, folyamatosan hányingered van, és hangulat ingadozásaid.-sorolta az érveit, de én utána se akartam hinni neki.
 -Elrontottam a gyomrom, és biztor csak a hormonok teszik!
 -Igen a hormonok. Tudod amikor egy nő terhes, belülről teljesen megváltozik a hormon háztartása. És ez gyakori hangulat ingadozással, és rosszul léttel jár. Még a suliban tanultam.
 -Nagyon okos vagy, tényleg! De én nem vagyok terhes!
 -Azért ha kell a teszt, nálam lesz!-majd kiment.
Tényleg ezt gondoltam, de persze bennem volt az is "Mi van ha?".
Egész délután feküdtem az ágyon, és ezen merengtem. 
 -Elly, szi mizujs?-feküdt be mellém Harry. Muszáj elmondanom neki!
 -Szia szívem.-köszöntem halkan. Nem húzhatom sokáig.
 -Jobban vagy már?
 -Erről szerettem volna beszélni veled!-ültem fel.
 -Megijesztesz! Mondd már, baj van?-guggolt le elém.
 -Ne ijedj meg kérlek.. de Eleanor szerint azért vannak a rosszul létek, meg minden más.. mert lehet terhes vagyok.
 -Mi? Terhes vagy?-állt fel hirtelen.
 -Nem! Vagyis nem tudom...Félek! Eleanor azt mondta nála vannak a tesztek.
 -Akkor mire várunk még?! Gyere, végezzük el azt a tesztet!- sétált az ajtóhoz. Látta az arcomon a kétségbeesést, ezért megölelt.  
 -Nyugodj meg!  Akárhogyan is lesz, én itt leszek melletted!-dörmögta a vállamba. Kicsit megnyugtatott e pár szó, hiszen nagyon tartottam a reakciójától.

 *Harry szemszöge* 

Idegesen keresgéltem Eleanort, aki a nappaliban ült a kanapén.

Oda hajoltam, és feltűnés nélkül félre hívtam. 

 -Hozd a tesztet!-ennyit mondtam neki, ami elégen is tünt. 

Egyből levágta mi a helyzet, és szaladt is a táskájához.

 -Na mi van? Elena megint rosszul van?-fordultak felém a fiúk.

 -Ja, de kiderítjük miért!

 -Hát haver, ez már ne mbiztos hogy gyomor rontás!-rázta afejét Lou.

 -Na-ne mondd!-fogtam a fejem. Ekkor Eleanor is jött, tesztel a kezében. Niall végig érdekesen nézett minket, és ő is elindult utánunk.

 -Elena, mi vagyunk!-kopogtam be.Lassan kinyitotta az ajtót, és beengedett. Elvette a kezemből majd nagyot sóhajtott.

 -Egy csík negatív. Két csík pozitív. Felkészültél?-nézett rám félig könnyel telt szemmel.

 -Szólj ha készen vagy. De csak szólok, Niall is kint van. Még nem tud semmit. Elmondjam neki?-csak bólintott egy aprót, és megfordult. Adtam egy puszit fejére, majd kimentem.

 -Mi folyik itt Harry?-szegezte nekem egyből a kérdést Niall. -A testvéremről van szó Harry, mondd már!

 -Elena lehet.. Szóval lehetséges hogy terhes.-nyögtem ki. DE nem voltam képes a szemébe nézni, még nem!

 -Mit csináltál? Csupán 18 éves lesz, felfogtad? Te ennyire hülye vagy?!-vágta a fejemhez teljesen jogosan.

 -Szerinted nekem ez nem jutott eszembe?! DE ő már egy felnőtt nő!

 -És az én kishúgom!- ejetette kis dühösen e-szavakat.

 -Hagyjátok már abba! Azt akarjátok hogy meghallja?! Nem segítetek a helyzetén azzal, hogy marakodtok!-állított le minket Eleanor. Csendben leültünk a földre, és vártuk hogy Elena szóljon. Ez a pár perc egy örökké valóságnak tűnt.

Iszonyatos volt a várakozás. Majd meghallottuk hogy nyílik a zár. Azonnal fölpattantunk, és feszülten figyeltük az ajtót.  

*Elena szemszöge*

Megcsináltam a tesztet... De még nem volt merszem megnézni. Kinyitottam az ajtót, és vártam hogy Harry hátha belép rajta. Ami meg is történt.

 -Na?-kérdezte óvatosan.

 -Még nem mertem megnézni. Azt akartam hogy együtt fordítsuk meg. Egyedül nem megy.-mondtam egyre halkabban.

 -Jól van baba. Háromra. Egy... Kettő... Három!-azzal együtt megfordítottuk. Amint megláttam amit mutatott visszadobtam a mosdókagyló szélére. Két kezemmel közre fogtam az arcom. Harry arcáról nem tudtam leolvasni mit érez, vagy gondol. Őszintén a frászt hozta rám. Talán nem erre számított.. vagy csalódott. Bennem is hasonló érzelmek kavarogtak. Féltem, megkönnyebbültem. De nem értem miért. Abban a pillanatban már semmi sem számított.

Bells xx